Milyen érzés volt végigcsinálni ezt a kihívás? Finálé.
Az újdonság varázsa gyönyörködtet, szokták mondani. Én is ezért vágtam bele ebbe a kihívásba, hiszen korábban nem csináltam semmi hasonlót. Én élveztem, mindegyik kérdés érdekes volt és kifejtős, volt, amin tényleg komolyan el kellett gondolkodnom.
Az sem hátrány, hogy ezáltal Ti is több mindent megtudhattatok rólam. Ami pedig külön jó hír, hogy ezalatt az egy hónap alatt lényegesen feljebb ugrott a követők száma, illetve egyre több kommentár érkezik a bejegyzésekhez, aminek igazán örülök! Álmomban sem gondoltam volna, hogy bárkit is érdekelni fognak az eszmefuttatásaim. De tényleg :)
Unokatesóm, Zsófi indíttatására kezdtem el blogolni, mert megtetszett a dolog. Eleinte nehezen találtam a helyem, nem tudtam mit írjak és persze mondanom sem kell, a helyesírásom hagyott némi kívánnivalót maga után. Rengeteg smile, szívecske, nyújtott magánhangzók, brr förtelmes. Persze nem mondom, hogy most 100%-ra perfekt lennék, de javultam, változtam, az biztos.
Ugyebár ez a kihívás "megkövetelte" a mindennapos, rendszeres bejegyzéseket, amik korábban nem voltak. Ezentúl sem ígérem az ilyen sűrű pötyögéseket, de azért nem fogom elhanyagolni ezt a kis virtuális világomat. Sajnos a 11-ik már beleszámít a továbbtanulásba (már ha sikerül valahova elkerülnöm) szóval most még keményebben kell hajtanom.. Ráadásul a mi sulinkban az a furcsa szokás van, hogy 11-ben kell a szalagavatót táncolni. Mármint a szalagtűzés az 12-be lesz, de a keringő, illetve a 2 osztálytánc idén, februárban. Klassz mi? Csomót kell majd próbálnunk, suli után bent maradni... Na meg bejönnek a faktok, új tantárgyak. Kíváncsi leszek az órarendre. Ebből kitalálhattátok, hogy nagyon nem várom a sulikezdést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése