1 napos csoda- Bécsi kirándulás

Múlthét szombaton lehetőségem nyílt Bécsben járni az iskolával. Reggel korán indultunk busszal, majd olyan 10 óra tájékán érkeztünk a városba. Megnéztük a schönbrunni kastélyt, ami csodálatos volt, különösen belülről. Habár a sorban állásnál volt egy kis probléma, amikor az egyik ott dolgozó odajött hozzám szúrós tekintettel, majd nagyon magyarázott valamit, amiből persze egy szót sem értettem (mivel nem tanulok németet) majd amikor hallottam azt a szót, hogy videó kamera, akkor leesett, hogy a nyakamon lógó fényképezőm nem tetszett neki, mert ugye bent nem lehetett fotózni. 
Utána végigmentünk egy nyüzsgő sétálóutcán, ahol rengeteg üzletek, kávézók sorakoztak, majd egy parkos részhez értünk, ahol kaptunk 2 órát szabad foglalkozásra. Tudjátok min gondolkoztam? Ültem a szökőkút tövében, néztem az emberek sokaságát, ahogy beszélgetnek, nevetnek, fotóznak, csodáltam a gyönyörű tájat és épületeket és az a kérdés fogalmazódott meg bennem: hogy én miért nem élek ilyen helyen? Itt és a környékünkben egyszerűen semmi sincsen... Néma csend és hullaszag. Ha ilyen helyen élnék, mindennap kijárnék sétálni, innék egy finom kávét és bámulnám a tájat...~

Henivel :)

Kicsit művészkedtem is.. :)